| Singular | Dual | Plural |
| Nominative |
कर्णकावान्
karṇakāvān
|
कर्णकावन्तौ
karṇakāvantau
|
कर्णकावन्तः
karṇakāvantaḥ
|
| Vocative |
कर्णकावन्
karṇakāvan
|
कर्णकावन्तौ
karṇakāvantau
|
कर्णकावन्तः
karṇakāvantaḥ
|
| Accusative |
कर्णकावन्तम्
karṇakāvantam
|
कर्णकावन्तौ
karṇakāvantau
|
कर्णकावतः
karṇakāvataḥ
|
| Instrumental |
कर्णकावता
karṇakāvatā
|
कर्णकावद्भ्याम्
karṇakāvadbhyām
|
कर्णकावद्भिः
karṇakāvadbhiḥ
|
| Dative |
कर्णकावते
karṇakāvate
|
कर्णकावद्भ्याम्
karṇakāvadbhyām
|
कर्णकावद्भ्यः
karṇakāvadbhyaḥ
|
| Ablative |
कर्णकावतः
karṇakāvataḥ
|
कर्णकावद्भ्याम्
karṇakāvadbhyām
|
कर्णकावद्भ्यः
karṇakāvadbhyaḥ
|
| Genitive |
कर्णकावतः
karṇakāvataḥ
|
कर्णकावतोः
karṇakāvatoḥ
|
कर्णकावताम्
karṇakāvatām
|
| Locative |
कर्णकावति
karṇakāvati
|
कर्णकावतोः
karṇakāvatoḥ
|
कर्णकावत्सु
karṇakāvatsu
|